Egy nemesi család a történelem sodrában
- Bilek Ferenc
- aug. 22.
- 5 perc olvasás
Frissítve: aug. 23.
Amikor először felmerült a magyarnándori Tikos-kriptakápolna neve, mint esetleges BozótBrigád helyszín, azt gondoltuk, hogy a szokásos feladatokkal nézünk majd szembe, a növényzet gyérítésével, szemétszedéssel, az elhanyagolt környezet rendezésével.
„De amikor az első terepszemlén beléptünk a kriptába láttuk, hogy sokkal komolyabb és érzelmileg megterhelőbb feladattal állunk szemben, ugyanis emberi maradványok hevertek szerte-széjjel a szeméttel és törmelékkel borított kripta padlóján... Tudtuk, hogy ez a helyzet sokkal körültekintőbb és összetettebb munkát vár el tőlünk, mint a korábbi kihívások, de azt is, hogy a helyzeten változtatni kell és újra meg kell adnunk a végtisztességet az elhunytaknak! "
De kik voltak ők? Először azt gondoltuk, hogy a település emlékezetében, fennmaradtak a neveik, életrajzi adataik és könnyű feladat lesz az információ gyűjtés, de meglepetten és szomorúan tapasztaltuk, hogy a Tikos néven kívül, szinte semmi használható információ nem áll a rendelkezésünkre. Ekkor vette kezdetét az a nyomozás, kutatás, amely során korabeli újságok, gyászhírek, levéltári anyagok és helyiekkel folytatott beszélgetések alapján, lelkes amatőrként összeszedtünk annyi adatot, amiből kirajzolódott egy szellős életrajz, aminek középpontjában, Tikos István egykori császári és királyi ezredes, valamint felesége, hódosi Bende Lenke állt. És a feledés homályából arcok, nevek, sorsok rajzolódtak ki...
A magyarnándori Tikos-kriptakápolna
Aki valaha bakancsot húzott és a Cserhát szelíd dombvidékén barangolt, bizonyosan megérintette a palóc vidék békéje. Szinte nem is érteni, hogy lehet ilyen közel a fővároshoz ennyire magára hagyott ez a páratlan szépségű lankás-erdős vidék.
„Várfoglalóként” és természetjáróként megcsodáltuk már minden évszakban Hollókőt, megmásztuk Szanda és Buják várdombját, nyáron csobbantunk a Bánki-tóban, vagy körbenéztünk a Prónay kilátóból. De ezek mellett bizonyosan vannak olyan méltatlanul elfeledett szegletei e dombságnak, amelyek még sokunk számára felfedezésre várnak.
„Mi legutóbb- életünkben először- Magyarnándoron jártunk, ahol sokkal összetettebb feladat várt, mint elsőre gondoltuk: a Tikos kriptakápolna megmentése!”
Sokszínű alkalmilag formálódott csapatunkat ezúttal nem csak filmesek, bozótirtó specialisták és személyes emlékeket dédelgető lokálpatrióták vagy a polgármester alkotják, hanem építészmérnök, kertépítők, jókezű mesteremberek: tetőfedők, bádogosok, ácsok, műemlékvédelmisek, egy családfa kutató, valamint régész-antropológusok is.
Ez most nem csepelyi nemesi udvarház és templomrom, mely már hajdanán, a török időkben elpusztult, és nem is az Anjou-királyok ipolydamásdi vadászkastélyának romjai: ez egy alig több, mint 100 éve épült és 50 éve magára hagyott, kifosztott kriptakápolna.
Valami sokkal személyesebb az eddigieknél: egy család végső nyughelye- méltatlan állapotban. A teendő annyira új és oly sokrétű itt, az összefogás pedig akkorára duzzadt e kis falu széli domboldalon, hogy bizonyossá vált: ebből nem egy, hanem két BozótBrigád epizód kerekedik.
Magyarnándorról pár szóban
Kun Sarolta Réka családfakutató gyűjtése
Az 1500-as évektől több család is birtokosa a településnek, így a Nádasdy, Balassa, Jeszenszky, Gerhárd, Eszterházy, Prónay családok. Az 1910-es években legnagyobb birtokosai báró Buttler Ervin, Hodosi Bende Gyula és a gróf Zichy család. A községbeli úrilakot Ritter Péter építtette, mely ezidő tájt Bende Gyula tulajdona, kinek itt gőzmalma is van. A Ritter család birtokai, házhelyei és a gőzmalom a település belső magjában helyezkedtek el, a kriptától nem messze. A források szerint az 1881-es tűzvész következtében ezek az épületek többségben megsemmisülhettek.
A Tikos család
Vadon Jani műsorvezető, BozótBrigád alapító kutatása
A Tikos család debreceni gyökerekkel rendelkező kálvinista nemesi család, amely legalább 300 éves múltra tekint vissza. Tikos János 1714-ben III. Károly királytól kapta meg címeres nemeslevelét. A család címere: kék pajzsban, zöld téren ágaskodó, kettősfarkú oroszlán látható, amely jobb első lábával kivont kardot villogtat. Ugyanilyen oroszlán díszíti a sisakkoronát is. A foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Tikos István ezredes életútja
1872 augusztus 11-én született Debrecenben. Apja id. Tikos István földbirtokos, az István gőzmalom pénztárosa, anyja Szakál Júlia volt; a házaspár tizenegy gyermeket nevelt.
Ifj. Tikos István a katonai pályát választotta. A Ludovika Akadémia elvégzése után előbb Besztercebányán, majd Budapesten teljesített szolgálatot. 1892-ben hadnaggyá, 1895-ben főhadnaggyá léptették elő.
A 16. honvédgyalogezred főhadnagyaként 1902-ben eljegyezte hódosi és csallóközi Bende Lenke kisasszonyt (Bende Gyula ügyvéd, Nógrád vármegyei nagybirtokos leányát). Két évvel később, 1904-ben Mohorán házasodtak össze, gyermekük nem született.
1904 és 1907 között a besztercebányai 16. honvédgyalogezrednél szolgált. 1904 májusában másodosztályú századossá, majd 1907-ben első osztályú századossá nevezték ki.
A katonai ranglétrán gyorsan haladt előre: 1914 augusztusában őrnaggyá léptették elő, 1916 februárjában alezredesi kinevezést kapott, 1917-ben pedig a 15. honvédgyalogezred népfelkelő hadtápzászlóaljának parancsnokává nevezték ki. Az első világháború alatt az orosz, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot. A háborúban két fivére, László és Lajos is harcolt; mindketten eltűntek, később halottá nyilvánították őket.
A világégést követően hazafias magatartása miatt a megszálló román hadsereg bebörtönözte, ahonnan végül angol tisztek közbenjárására szabadult ki. Aktívan részt vett a Horthy Miklós-féle Nemzeti Hadsereg szervezésében, ekkor gyalogsági ezredessé léptették elő. Katonai érdemei elismeréseként – egyebek mellett – megkapta az osztrák-magyar 3. osztályú Katonai Érdemkeresztet (hadidíszítménnyel és kardokkal), valamint III. Borisz bolgár cártól a bolgár királyi Szent Sándor-rend középkeresztjét.
A harctéren szerzett betegsége miatt 1920. augusztus 30-án nyugállományba helyezték. Ezt követően felesége Nógrád vármegyei (cserháthalápi és magyarnándori) birtokaira vonult vissza. 1925-ben az anyósa után örökölt 560 kataszteri holdon gazdálkodott, melyet 40 millió korona adóhátralék terhelt. A gazdaságot kölcsönökkel igyekszik megmenteni, de a család elszegényedését nem tudja megakadályozni.
1926 áprilisában, fél évvel apja, id. Tikos István halála előtt, 54 éves korában, a fronton szerzett betegsége következtében hirtelen elhunyt. A magyarnándori családi sírboltban temették el, amely később felesége, hódosi Bende Lenke (1882–1938) nyughelye is lett.
A kriptakápolna
Makai István építészmérnök, műemlékvédelmi szakember leírása
A magyarnándori evangélikus temető a település keleti részén található a Debercsényi-patak déli oldalán, a római katolikus templomtól nem messze. Vélhetően a 19. században jelölték ki ezt a területet a protestánsok részére, az első térképi forrás, amelyen megjelenik, az 1867. évből származó kataszteri térkép.
Itt épült fel a Tikos István ezredes (1872-1926) és felesége, Bende Lenke (1881-1938) sírboltja, amelyet a helyiek Tikos-kriptakápolna néven ismernek, és valóban: az épület tömegalakítása kis kápolnát idéz a négyzet alaprajzú, gúlasisakos toronnyal és a mögötte található kis kontyolt nyeregtetős sírbolttal.
Egyelőre nem ismerjük az építkezés pontos körülményeit, a sírbolt építészeti kialakítása alapján az 1920-as, esetleg az 1930-as évekre tehető felépülte. Vélhetően Bende Lenke építtette férje hirtelen halálát követően, helyi építőmester munkája lehet.
A bejárat felett a Tikos és Bende család egyesített címerét helyezték el műkőből elkészítve, előbbi címerpajzsán és sísakdíszeként kétfarkú oroszlánt láthatunk, utóbbin pedig száguldó lovat csillaggal, illetve búzakalászt tartó kezet. Az előtér dongaboltozattal fedett, a csillagos eget ábrázoló festés talán a feleség családjának címerében megjelenő csillagra utalhat. A toronyban harangot is elhelyeztek. Maga a sírbolt csehsüvegboltozattal fedett, amely négy kosáríves hevederen, illetve az azokat tartó sarokpilléreken nyugszik.
Tikos család: Tikos János 1714-ben III. Károly királytól kapta címeres nemes levelét, a család főleg Debrecenhez köthető.
Bende család: A Pozsony megyei csallóközi Hodos helységből eredt, (innen a ragadvány
név is), elszármazott Hont, Nógrád, Bars, sőt Veszprém megyébe is.
Egy közösség a kriptáért
Az Aktív Magyarország, a Husqvarna, és a BozótBrigád filmes stábja hamar megsokszorozódott.
Akikkel összefogtunk:
Magyar Nemzeti Múzeum,
Magyarnándor Önkormányzata, Schmiedt Károlypolgármester,
Makai István, építészmérnök, műemlékvédelmi szakember,
Libor Csilla - régész-antropológus,
Bakos Gábor- régész,
Extralpin Varga Levente,
Ligeti Zoltán,
BauTeam Kft, Horváth András,
Tuska Csaba, Farkas Zsuzsanna,
Kertész Gabriella, Balázs Henriett,
Nógrád Megyei Kormányhivatal,
Örökségvédelmi és Építészeti Osztály,
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság,
Maxliner Hungary Kft.,
Lyra Florae Kft.,
Völgyzug Pizzéria,
Kun Sarolta Réka Családka családfakutató,
Varga Ildikó,
Köszönet minden segítségért, csak együtt sikerülhetett!
Csatlakozz!
Ha "Ösvényt vágnál a múltba" a BozótBrigád valamelyik következő állomásán, vagy ha vállalkozó, támogató, régész, történész esetleg mesterember kattints a csatlakozás gombra.
Ha érdeklődsz a munkánk iránt kövess minket a Filmdzsungel Youtube csatornáján, és a BozótBrigád, Vadon Jani és a Filmdzsungel közösségi oldalain.
ŐRIZZÜK MEG A MÚLTAT A JÖVŐNEK!
A BozótBrigád főtámogatója:
Kiemelet támogatója:
Hozzászólások