A várak iránti szenvedély – Vadon Jani és a történelem varázsa
- máj. 4.
- 4 perc olvasás
Frissítve: máj. 10.
Jani úgy beszél a várakról, romokról és régi kövekről, ahogy más egy régi barátságról: nem tudja pontosan, mikor kezdődött, csak azt, hogy mindig is az élete része volt. A történelem nála nem poros évszámgyűjtemény, hanem kaland, nyomozás, túra, időutazás és személyes ügy.

„Az igazán hiteles dolgoknál nem emlékszel a kezdetre”
Ha az ember megkérdezi Vadon Janitól, mikor kezdődött nála a várak és a történelem szeretete, nem kap precíz dátumot, nincs nagy családi legenda, nincs első naplóbejegyzés. Van helyette valami sokkal emberibb.
„Szoktam mondani, hogy a hitelességnek az egyik alapja, hogy már nem emlékszel rá, mikor kezdted” – mondja Jani. „Valahogy az az érzésed, hogy te mindig is szeretted a várakat, mindig is szeretted a történelmet. Az én esetemben valószínűleg ez a hetvenes években kezdődött, még gyerekfejjel.”
Az első impulzus alighanem a Magyar Televízió valamelyik ifjúsági, történelmi sorozata lehetett, A Tenkes kapitánya, A koppányi aga testamentuma vagy a Rákóczi hadnagya.
Akkoriban ezek nem egyszerűen esti műsorok voltak, ahogy Jani fogalmaz, olyanok voltak mint egy “csillagkapu” egész világokat nyitottak ki egy gyerek előtt. Karddal, lóval, bajusszal, hősi pózzal, és persze olyan várakkal, amelyek még a fekete-fehér képernyőkön is különleges látványt nyújtottak.
„Atyaúristen, ez milyen jól néz ki!”
Jani egyik legerősebb gyerekkori emléke A Tenkes kapitánya című sorozat fő forgatási helyszínéhez a siklósi várhoz kapcsolódik, még ha akkor nem is tudta pontosan, mit lát.
„Amikor megláttam a Siklósi vár kapuerődjét, teljesen a hatása alá kerültem. Atyaúristen, ez milyen jól néz ki! Akkor még nem tudtam, hol van ez a hely, pláne, hogy mi az a barbakán, csak azt, hogy nekem ez nagyon-nagyon tetszik. Ugyanígy voltam Eberstein ezredes feleségének szolgálólányával, Veronikával is, de ez más téma..."És talán pont így kezdődnek a jó dolgok. Először nem tudjuk a nevüket. Csak azt érezzük, hogy hatnak ránk.

És talán pont így kezdődnek a jó dolgok. Először azt sem tudjuk pontosan, hogy mit látunk, csak azt érezzük, hogy hatnak ránk.
Egri csillagok és egy kisfiú szívdobbanása
Az Egri csillagok nem feltétlenül a díszletei miatt ragadta meg Janit. Felnőtt fejjel már pontosan tudja, hogy a filmet nem az egri várban forgatták, hanem egy pilisborosjenői “művárban”. De gyerekként csak az érzés számított.
„Amikor látsz egy rommá lőtt várat, ami dacol mindennel és mindenkivel, az nagyon erős érzés egy kisfiúnak, akik fogékony a történelemre. Pláne amikor a Dobó Istvánt megszemélyesítő Sinkovits Imre azt mondta, hogy „Ez a vár most az ország!” , akkor az a kis Janika szívét nagyon megdobogtatta.”A vár onnantól kezdve Jani számára már nem
A vár onnantól kezdve Jani számára már nem csak egy ódon épület volt, bástyákkal, tornyokkal, hanem egy közösség otthona, menedéke, élettere. Olyan tér, ahol emberek éltek, haltak, küzdöttek, reménykedtek. A történelem azóta nála mindig akkor kezd igazán működni, amikor előkerül az évszámok mögül a sztori és benne az ember.
A Várfoglalóktól a BozótBrigádig
“A Várfoglalókban éveken át igyekeztünk bemutatni megmaradt várainkat, ezeket a csodálatos történelmi emlékeket és megidézni azoknak a szellemét, akik egykor építették, gondozták, védték őket és azt gondolom, sok embernek csináltunk kedvet ahhoz, hogy felkeressék ezeket a helyeket. Ez a munka részemről mindig is érzelmi alapú volt, “Ha ezt egyáltalán munkának lehet nevezni”,-ahogy a Filmdzsungel gyártásvezetője szokta mondani.

Mert szenvedély nélkül ezt nem lehet hitelesen csinálni. De miközben az országot jártuk, sokszor szíven ütött minket egy másik érzés is, amikor azt láttuk, hogy számtalan jobb sorsra érdemes kápolna, várromocska, temető, kúria, elfelejtve, elhanyagolva várja, hogy újra felfedezzék, megmentsék őket. És úgy éreztük, hogy ez ellen tennünk kell valamit! Ezért született meg a BozótBrigád ötlete, hogy legyen egy olyan műsor, ami felkarolja az "elfelejtett múltat" és megmutatja a közösségi összefogás erejét, bebizonyítva, hogy az akarat sokszor fontosabb mint a pénz. Természetesen sok jó példa is van arra, amikor egy közösség felismerte, ha nem tesz valamit egy helyi látványosságért, ha nem gondozza, ápolja az épített örökségét, akkor egy idő után már nem lesz mit gondozni… De miért ne lehetne ezt a jelenséget, ezeket pozitív példákat akár országos mozgalommá fejleszteni? A BozótBrigád ezt a célt tűzte ki maga elé. Mert nem csak lehetőség, hanem kötelesség is ápolnunk azoknak az emlékét, akik előttünk jártak. Ők rakták le a világunk alapjait, nem tűnhetnek el nyomtalanul, meg kell őriznünk a múltat a jövőnek!

BozótBrigád – ösvényt vágunk a múltba
Vadon Jani és a Filmdzsungel csapata közben egy teljesen új sorozatot is megálmodott BozótBrigád címmel.
Ez már nem egyszerűen váras-ismeretterjesztő műsor lesz, hanem YouTube-first örökségmentő sorozat és közösségi misszió: elfeledett történelmi helyszíneket keresnek fel, kiszabadítják őket a bozótból, és helyi közösségekkel együtt újra láthatóvá, szerethetővé, bejárhatóvá teszik őket.
A cél pedig egyszerű és nagyon emberi: őrizzük meg a múltat a jövőnek – humorral, kalanddal, terepi munkával, digitális rekonstrukcióval és sok-sok lelkes kézzel.
Ha ismersz jobb sorsra érdemes történelmi helyszínt, ajánld be, küldj kontaktot, és segíts, hogy együtt újra feltegyük a térképre!
Csatlakozz!
Ha "Ösvényt vágnál a múltba" a BozótBrigád valamelyik következő állomásán, vagy ha vállalkozó, támogató, régész, történész esetleg mesterember kattints a csatlakozás gombra.
Ha érdeklődsz a munkánk iránt kövess minket a Filmdzsungel Youtube csatornáján, és a BozótBrigád, Vadon Jani és a Filmdzsungel közösségi oldalain.




Hozzászólások