Akikkel egy malomban őröltünk.
Frissítve: 2 nappal ezelőtt
A Várfoglalók stábjával legalább 55 várhelyszínt látogattunk meg az utóbbi esztendőkben. A BozótBrigád sorozat felújításra váró történelmi helyszínei közé viszont tökéletesen beleillik egy olyan épület, mely nem kápolna, templom vagy várrom, de legalább annyira regényes és romantikus története van.
„Hasonló épületek a Kárpát-medence kisebb-nagyobb folyóin és vízfolyásain gyakoriak voltak. Mára azonban csak pár olyat találunk, amelyek még bemutató jelleggel működnek, és már az is nagy kincsnek számít, ha falai viszonylag épen maradtak az évszázadok viharaiban. Veszprém alatt, a Séd-patakon is sorakoztak annakidején, a mindennapok fontos szereplőiként: a vízimalmok!"
Ahogy újra láthatóvá válnak a régi falak, egy letűnt világ rajzolódik ki, megérint minket regényes sorsa, hangulata. Az emlékek felidézésében a Nagy testvérpár is segítségünkre van, remek anekdotáikkal, humorukkal. Ők még itt nőttek fel, Bánd alatt a Schönig malomban, itt töltötték a mai világra már nem is hasonlító gyermekkorukat.

Munkálkodásunk közben ismét bebizonyosodott, hogy minden romos épülethez tartozik legalább egy gumiabroncs. A dombtetőn, Essegvár tornyában arra is fény derül, milyen találmányt fejlesztett ki Mese Elek lemezgyári technikus, lent a malom falai között pedig megtudtuk, hogyan jártak túl az eszén a gyermekei a szigorú bándi molnárnak. Egy kis környékbeli séta alatt választ kaptunk arra, hogy milyen szerencsés körülmények kellenek ahhoz, hogy ember nagyságúra cseperedhessen egy jószágra-emberre halálos mérgű, ámde íj- és bútorkészítésre remekül használható nővény, a klímaváltozás nagy vesztese: a tiszafa.
De hol is vagyunk pontosan?
A malom történetét közös munkánk nyomán ma már új információs táblán olvashatjuk, ha Veszprém közelében járunk, és az egyedülálló Szentgáli tiszafást megcsodálva kis kitérővel erre barangolunk:
„1341. november 25-én Bánd és Essegvár Lőrinte - Igmándi birtokmegosztása során két vízimalmot említenek Veszprém szomszédságában. A XVIII. századtól több felmérési rajzon és kataszteri nyilvántartásban már négy vízimalom szerepel a Séd-patak völgyében. Legkorábbi térképes utalást a Schönig malomra 1785-ből, az első Habsburg katonai felmérésekben találunk.”

Hét évtizeddel később a birodalmi térkép 6 épületet jelölt, „gépháza” mellett 2 db malomkereket ábrázolt. 1877-i árverésen Steinecker Ignácz vette meg a malmot.
„Községi bizonyítvány szerint már több mint 20. éve fennáll-s háborítatlanul használtatik.”
1903. december 29-én a malom Schönig Mihály bándi lakos birtokába került. A felülcsapott 2 db malomfej (kerék) hosszmetszete.1934. július 12-én egy modern turbinás malom került itt kialakításra, mely ma már ipartörténeti emlék lehetne. 1943.09.22-én Turcsányi Istvánné pestújhelyi lakos vásárolta meg, majd 1967 október 5-én a malom vízjogi engedélyét visszavonták. 1963-ban az Esztergomból Bándra költöző Nagy Béla és családja birtokolta a malmot. Bár a betonban szereplő dátum alapján 1968-ban a turbinaházat felújították, de később az őrlőgépeket leszerelték, áramtermelés és kertészkedés folyt az 1970-es évek közepéig. Az 1980-as években az intenzív állattartás mellett elindult a malom pusztulása.

Társadalmi változások, malomsors:
Az 1867-es kiegyezést követően a mély, politikai apátiából a XX. század fordulójára gabona nagyhatalom lett Magyarország, ami robbanásszerű technikai fejlődést hozott. A népességnövekedés, mezőgazdasági, ipari, közlekedési eszközök fejlődése (leszámítva az Első Világháború / Trianon sokkot), erőteljes változásokat okozott. Bánd XVIII. századi németekkel való újra telepítése kezdte meghozni a gyümölcsét. Az erdőgazdálkodás mellett megjelent a földművelés, állattartás, szőlőtermesztés. A XIX. századi több évtizedig húzódó földosztás megadta az alapot az erős családi gazdaságok kialakulásához. Megszületett egy gyári munkás réteg, többek közt a Herendi Porcelángyárnak köszönhetően. Bodnár, szabó, szódás, keramikus és egyéb iparosok nevelődtek ki.
Az írástudatlanság visszaszorult, a közösség kitermelte a saját soraiból az értelmiségiek, pedagógusok, mérnökök nemzedékeit, melyhez rengeteg munkára és önfeláldozásra volt szükség. Példa erre Bánd két híres szülötte: Somhegyi „Schröck” Ferenc piarista egyetemi tanár, és Mádl Ferenc jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Köztársaság elnöke.
Erdősi Ferenc, jelenlegi tulajdonos gondolataival zárva a malom rövid történetét:
“A malom a múlt értékeinek lenyomata, mely nem mehet veszendőbe. Megérdemli, hogy újra visszaemeljük a vízmegtartási módszerek közé. Nyolcadik ismert tulajdonosként célunknak tekintjük, hogy karakterét a hagyományos kultúrájában megtartsuk és bemutassuk, ezzel példát mutassunk a jövő nemzedékének.”

A malomromba talán egyszer még újra élet költözhet.
Elhatároztuk, hogy ennek a remélt újjászületésnek a kezdő lépését megtesszük néhány helyi emberrel, akiknek fontos a múltjuk, ezért a jövőbe tekintenek-és nem kímélik magukat.
Az Aktív Magyarország, a Husqvarna csapata és a BozótBrigád filmes stábja ismét megsokszorozódott.
Akikkel összefogtunk, hogy "Ösvényt vágjunk a múltba":
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém,
Közösségi Régészeti Egyesület,
IFOTECH CLEAN Kft.,
Fent-Lent Ipari Alpin- és Barlangtechnikai Kft.,
Kakukk panzió és étterem,
Maxliner Hungary Kft,
BfNPI -Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Látogass el Bándra, és nézd meg a malmot a saját szemeddel!
Kövesd a BozótBrigádot a Youtube-on és a Filmdzsungel Fb és Vadon Jani Insta felületein!
Csatlakozz!
Ha "Ösvényt vágnál a múltba" a BozótBrigád valamelyik következő állomásán, vagy ha vállalkozó, támogató, régész, történész esetleg mesterember kattints a csatlakozás gombra.
Ha érdeklődsz a munkánk iránt kövess minket a Filmdzsungel Youtube csatornáján, és a BozótBrigád, Vadon Jani és a Filmdzsungel közösségi oldalain.
ŐRIZZÜK MEG A MÚLTAT A JÖVŐNEK!






Hozzászólások